A szuperholdaktól a bolygó-együttálláson át a napfogyatkozásig rengeteg csillagászati esemény fog történni 2021-ben is.
Íme néhány fontosabb történés:
Február 10: Jupiter, Vénusz, Szaturnusz együttállás + Holdsarló
Február 10-én reggel a Vénusz, a Jupiter és a Szaturnusz együttállása lesz látható a keleti égen, közvetlenül napkelte előtt. A Vénusz a naphoz a második legközelebb eső bolygó, és pályája a Földén belül helyezkedik el, így csak napkelte előtt vagy napnyugta után közvetlenül válik láthatóvá és mellettük a Hold vékony sarlóalakja teszi teljessé az égképet.
Március 9-10: Négyes együttállás
Március 9-én és 10-én ismét egy “négyes együttállás” különül el az éjszakai égbolton és mindössze 15-20 perc áll rendelkezésre, hogy a jelenség észlelhető legyen, mielőtt a Nap beragyogja az eget. Körülbelül fél órával napkelte előtt a Merkurt, a Szaturnuszt és a Jupitert egy tökéletes képzeletbeli vonalon láthatja balról jobbra. Mindhárom szabad szemmel látható lesz, középen a Jupiter lesz a legfényesebb. A félhold tőlük lejjebb és jobbra, szintén csatlakozik a trióhoz.
Március 28: Az év első szuperholdja a négy közül
A 2021-es évben négy „szuperhold” várható, amikor a telihold pályáját tekintve az átlagosnál közelebb van a Földhöz.
Az ilyen holdak nagyobbnak és fényesebbnek tűnnek az éjszakai égbolton, mint a többi telihold.
Az idei szuperholdak egymás után következnek: március 28-án, április 27-én, május 26-án és június 24-én. Ezek közül is a májusi hónapra eső telihold lesz mind közül a Földhöz legközelebb, tehát a legnagyobb és legfényesebb is egyben.
Május 26: teljes holdfogyatkozás:
A teljes holdfogyatkozás az Egyesült Államok területéről lesz látható, ekkor a Föld a Nap és a Hold között halad el és a teliholdat (ami éppen szuperhold is lesz egyben) teljesen beárnyékolja. A holdfogyatkozás teljes fázisa 14 perc 28 másodpercig tart.
Június 10: Gyűrűs napfogyatkozás
Június 10-én reggel „gyűrűs” napfogyatkozás következik be, de Magyarországról sajnos idén sem látható. Az égi jelenséget Kanada és Grönland figyelheti meg teljes terjedelmében, másutt részleges fogyatkozás tapasztalható. Gyűrűs napfogyatkozás akkor következik be, amikor a Hold közvetlenül a Nap előtt halad el, de nem elég nagynak ahhoz, hogy a napkorongot beterítse, így a Hold köré gyűrűt von a Nap.
Július 12: A Vénusz és a Mars együttállása
Július 12-én éjszaka a Vénusz és a Mars együttállása lesz látható közvetlenül a napnyugta utáni égen.
Augusztus 11-12: Perseid meteorzápor
Vitathatatlanul az év legszélesebb körben megtekintett meteorzápora a Perseidák. Csúcsa augusztus 11-12-re tehető, amikor a Föld a Swift-Tuttle üstökös maradvány-törmelékének közepén halad át. A legnagyobb számú csillaghullás az éjféltől hajnalig tartó időszakban figyelhető meg.
November 19: részleges holdfogyatkozás
November 19-én majdnem teljes holdfogyatkozás lesz látható. A Föld légkörén átszűrt napfény hatására a Hold narancsvörös árnyalatot kap, amikor áthalad a Föld árnyékán. A napfogyatkozás a hajnali órákban éri el a maximumát.
December 4: Teljes napfogyatkozás
Az év leglátványosabb csillagászati jelensége a december 4.-i teljes napfogyatkozás, amikoris a Hold pontosan 1 perc és 54 másodpercig teljesen takarni fogja a Napot. Az esemény hátulütője, hogy idén kizárólag az Antarktisz területéről látható mindez, így csak az a néhány ember figyelheti meg (élőben legalábbis), akik a fagyos kontinensen dolgoznak.
December 13-14: Geminid meteorzápor
A csillagászati események sorát a téli égbolt hullócsillagai, a Geminidák zárják, amikor ideális körülmények között általában 20–40 hulló meteor látható óránként. A nyári Perseidákhoz képest ezek lassabban mozgó és élénkebb színekben izzó csillagok, közülük többen smaragdzölden vagy lilán ragyognak, mielőtt kihunynak a légtérben.
2 napos részletes előrejelzéseinket IDE KATTINTVA olvashatja.